15 évig arról álmodoztam, hogy mindenki észrevesz, ha végig megyek a folyosón. Mi van rajtam, és minden pasi engem imád. Nem, ez nem az én világom volt, egészen a suli váltásig. 16 éves koromban történt az egész, mint minden rossz tinifilmben. Sosem gondoltam volna, hogy egyszer Jake és Matty értem fognak versengeni és, hogy még valaha látom Jamest. De inkább ugorjunk a legelejére.
Szeptember. 1.
Emiatt egész suliváltásos dolog miatt az életemet újra próbáltam kezdeni. Tudom szinte minden ember aki ilyen helyzetbe kerül azon stresszel, hogy hogy fog oda menni egy összecsiszolódott osztályhoz. Jó, lehet csak én nem vagyok normális, hogy a tükör előtt próbálom el a bemutatkozásomat. És ezek között szerepeltek nem épp a legnormálisabbak. Konkrétan ha valaki látta volna azt hinné, hogy valami súlyos agyi problémáim vannak. De nincs, azt hiszem. - Hey, Victoria Justice itt vaaaaan.- fontam magam előtt össze a karom swag/yolo stílusban. - Vic, te mit csinálsz?-nézett rám felvont szemöldökkel apa. Karjaimat gyorsan szétszedtem és a rapper sapkámat az ágyra dobtam. -Semmit, semmit. Te viszel suliba?-kérdeztem tőle arra célozva ,hogy a suli kilométerekre vannak a házunktól. -Dehogy is, itt van érted James.-mondta óriási mosollyal az arcán. Lesápadva meredtem rá. Á, szóval ő még nem tudja. -Apa, ugye nem te hívtad?- néztem rá felvont szemöldökkel. Ő csak vissza fojtott nevetéssel meredt rám. -Ugye tudod, hogy szakítottunk?-néztem fel rá. Nem, nem tudta. Lábujj hegyre álltam és a szemébe néztem olyan "na ezt most jól elszúrtad" stílusban. - Hé rezeg a telód.-szólt rám. Ja, hogy ennyire koncentráltam a melegebb éghajlatokra küldés szó nélküli játékomra? Upsz.
-Na ezt elintézted.-zártam le végül. Gyorsan, vagyis amilyen lassan csak tudtam felöltöztem. Elég egyszerű ruhát vettem fel, de hát végül is kit érdekel, hogy mit vettem fel szóval nem írom le. Ez van. -Sziasztok.-köszöntem el az ősöktől majd a jól ismert kocsihoz mentem. Elég jó kocsi (Audi A7) mármint kinézetre. James mindig ezt hangoztatta folyamatosan. - Csá.-köszöntem. -Hey, apád kért meg amúgy itt se lennék.-nézett rám unottan és beindította a kocsit. - Kérlek tegyél ki a suli mellé.Ne vigyél be a parkolóba. Kösz. -mondtam neki mert tudtam,hogy valahogy tuti leakar égetni.Egyébként az út elég csendesen telt. Sose volt az a nagy dumás, viszont annál többet tette a "nagy menő" és a "nagy dumás" szerepet. -Hé, itt jó lesz.-mondtam de nem állt meg egy kisebbet hisztiztem mert bevitt a parkolóba.-Kérlek ne égess le.- szálltam ki de ő gyorsabban ugrott ki és kinyitotta az ajtót és megcsókolt. -HÜLYE VAGY? SZAKÍTOTTUNK!-üvöltöztem. Hirtelen körbe néztem és rájöttem mindenki minket néz. KÍNOS.
